“Túl kell tenned magadat félelmen és haragon. Ha ezt teszed, ragyogó fény hatol majd a szívedbe, és felolvasztja azt, ami megfagyott..”
Tudom, most mit érzel, és bárcsak tudnék segíteni. Még ha olyan nagy is az az űr, kell lennie megoldásnak, amivel befedhetjük azt. Kicsit talán haragszom is rád azért, ahogy megpróbálod eltüntetni a dolgokat. Pedig tudom, hogy nem te tehetsz róla, hogy így alakult.
Megfagyott a szív, talán össze is tört. Minden egyes darabja szerteszét szóródott a szélben, mint a gyermekláncfű magjai. Te mindenütt ott vagy, de önmagadban mégsem. Valami hiányzik. Valami ami helyett ottmaradt az az űr, és most nem tudod mit is tegyél igazán.
Sokan vesznek körül, akik meg akarnak változtatni, míg ott vannak a többiek, akik azt remélik olyan leszel, mint régen. Csak te döntheted el, mit választasz. De azt biztosra tudom, hogy mindig lesz melletted valaki aki figyelni fog rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése