Annyi minden változik és tudod szeretném megérteni az engem körül ölelő világot, de annyira nem az enyém, hogy néha azt érzem, képtelen vagyok rá.
Lebegek, mint egy utolsó kívülálló. Lebegek a vizek felett.
Lassan átfúj a szél áttetsző testemen. Lélegzem és eggyé válok a levegővel.
Annyi minden változik és mindnyájan szeretnénk megérteni a rajtunk kívül eső világot, és bár én értem hogy lett ilyenné, eggyé válni vele sosem tudnék - képtelen lennék rá. Ez a világ nem az enyém és nincs értelme azzá sem tennem. Nem is tudnám.
Ez a világ sosem értett meg. Képtelen rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése