Megváltozott minden, igaz?...
Szerinted megváltoztunk, és ez így a jó.
Lehet hogy tényleg megváltoztunk, igen, mindnyájan, de attól még te te vagy, én pedig én. Mi vagyunk a csapat. Csak mi együtt.
Nem kell, hogy más pótoljon, mert számomra szükségtelen. Nekem ez kell, az eredeti, az igazi.
Lehet, hogy az a sok seb veled már elfeledtette az ígéretünket, a közös emlékeinket, az álmainkat, de én még emlékszem rájuk. Minden nap eszembe jut.
Én hiszek abban, hogy ha elég erősek vagyunk képesek vagyunk létrehozni a saját kis világunkat. Lehet hogy nehéz lesz tartani a terhet, és lehet hogy te néha el-el engeded a súlyt; de szeretném, ha tudnád, hogy én soha, de soha nem fogom elengedni.
Nincs az a seb, amelyet nem tudnánk begyógyítani együtt.
Együtt, a csapat. ~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése